Papp László: Debrecen újra fellépett a történelem főutcájára
Szerző: uft.hu | info@uft.hu Közzétéve: 2019.02.13. 18:05 | Frissítve: 2020.06.08. 10:09
Együtt vagyunk Debrecen. Ezzel a címmel az Új Főnix Tervről, Debrecen gazdasági sikereiről és a város jövőjéről tartott előadást Papp László polgármester szerda délután a Kölcsey Központban. Papp László a következő időszak terveiről is beszélt. A 2019-es költségvetés például a duplája lesz a tavalyinak. A polgármester a növekedés és a városépítés költségvetésének nevezte az idei büdzsét. Hozzátette: Debrecen történelmi kötelessége, hogy felelősséget vállaljon az agglomerációja, térsége településeiért, azok fejlődéséért is.
Együtt vagyunk Debrecen címmel tartott előadást szerda délután Papp László a Kölcsey Központban. A város vezetője emlékeztetett, hogy idén véget ér az az ötéves önkormányzati ciklus, amelyben polgármesterként szolgálhatja, szolgálhatta Debrecent, így itt az ideje a számvetésnek.
Papp László előadásában elsősorban az elmúlt négy évről beszélt, de először azt idézte fel, milyen volt a város start pozíciója. A polgármester kiemelte, Debrecen az 1990-es éveket meglehetős hátránnyal kezdte, a város nem volt a rendszerváltás nyertese. Gazdasága a hagyományos ágazatokra épült, mezőgazdaságra, feldolgozó- és élelmiszeriparra, gépgyártásra és gyógyszeriparra. Több vállalat elveszítette azonban a piacát, csökkent a termelésük és végül kénytelenek voltak dolgozóikat elbocsátani. A 90-es évek közepére így 12 százalék fölé ért a munkanélküliség, csaknem 15 ezer debreceni volt állás nélkül.
Mint fogalmazott, „ezt a folyamatot kellett megállítani, és Debrecent a nyertesek közé vezetni úgy, hogy közben az új kihívásokhoz igazodjon a város arculata, infrastruktúrája, oktatási, egészségügyi, kulturális és sport kínálata.”
Papp László felidézte, 1998-ban kapott először bizalmat a debreceniektől a Fidesz. Akkor nem az volt a céljuk, hogy visszaforgassák az idő kerekét, hanem új lehetőségeket találjanak.
„2014-ben a huszadik századi öltözetét már levető, dinamikus fejlődéséről elhíresült várost vehettem át Kósa Lajostól, amely a városi életminőség területén kiemelkedő eredményeket ért el, ha csak a Főnix Csarnokra, a Kölcsey Központra, a Modemre, a megújult parkerdőre vagy az új Nagyerdei Stadionra gondolunk” – folytatta.
Fókuszban a gazdaságfejlesztés: hatezernél is több új munkahely
Éppen ezért ő azt vállalta, hogy ebben az öt évben a gazdaság lesz a fókuszban, hogy Debrecen akkor is képes legyen megállni a saját lábán, „amikor a világgazdaság nem dübörög, vagy egyenesen válságjeleket mutat.” A polgármester szerint Debrecen politikai stabilitása garantálja a kiszámíthatóságot, a debreceniek együttműködése pedig záloga a fenntartható fejlődésnek. Hozzátette,
a stabilitás megteremtésében Debrecennek végig támogatója volt a kormány, „már amikor ugyanabban a csapatban fociztunk.”
Papp László emlékeztetett, 2016-ban született meg a fejlesztési elképzeléseket egyesítő, összehangolt komplex program, a több, mint 200 milliárd forintos Új Főnix Terv, amely hat pillérre épül: a gazdaságfejlesztésre, a közlekedésfejlesztésre, az oktatás, a kultúra, valamint az élhető és a gondoskodó város programjára.
A polgármester kiemelte, a debreceni gazdaságfejlesztési modellt négy elemből állítottuk össze. Létrehozták a EDC Debrecen Város- és Gazdaságfejlesztési Központot, „amelyet ma már itthon és külföldön is példaként emlegetnek a gazdaságfejlesztés területén.” Ezzel párhuzamosan az önkormányzat a Debreceni Vagyonkezelővel közösen ipari parkok fejlesztésébe kezdett.
A városi közgyűlés 2016-ban elfogadta a befektetés ösztönzési rendeletet, amely lehetőséget adott a betelepülő cégek támogatására. Negyedik elemként pedig nagy hangsúlyt fektettek arra, hogy Debrecen neve ismert legyen a nemzetközi gazdasági életben is, hozzákezdtek a ’Debrecen brand’ építéséhez.
Ennek részeként a Világbank 2017-ben 22 közép- és kelet-európai város közül Debrecent ítélte a leginkább vállalkozóbarátnak, 2018-ban pedig a Financial Times választotta a jövő városának Debrecent.
A polgármester elmondta, az Új Főnix Terv keretei között jelenleg két ipari övezetben 700 hektáron zajlanak ipari park fejlesztési beruházások.
Az új debreceni gazdaságfejlesztési modell eredményeként 2014 és 2018 között 581 milliárd forint működő tőke érkezését jelentették be, 6078 új munkahelyet teremtve.
„A 2018-ban Magyarországra érkezett működőtőke egyharmada Debrecent választotta” – tette hozzá Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminisztert idézve.
A polgármester felidézte, hogy olyan cégek érkeztek, mint a Krones, a Thyssenkrupp, a Flowserve, a Diehl, a Continental vagy a sikereket megkoronázó BMW.
Emellett a már korábban is itt működő vállalatok, a Schaeffler-FAG, az NI, a Richter és a Teva bővítései is ugyanolyan fontosak. Mint ahogy az is, hogy ma már nem csak egyszerűen a gyártást költöztetik Debrecenbe a befektetők, hanem egyre többen a kutatás-fejlesztési központjukat is itt hozzák létre.
A polgármester ismertette, hogy 2014 és 2018 között 7605-ről 8120-ra emelkedett a működő cégek száma, ez csaknem 7 százalékos növekedés.
A gazdaság megerősödésével együtt csökkent a munkanélküliségi ráta a városban: míg 2014-ben 7,6 százalék volt, addig 2018 végén 4,4 százalék. A cél, hogy ezt 3 százalék alá szorítsák.
Míg 2014-ben csaknem 11 ezren kerestek munkát a városban, addig most 6200-an, s az új külföldi nagyvállalatok még csak most kezdték a toborzást.
A polgármester kiemelte, hogy a nagyvállalatok mellett a debreceni kis- és középvállalatok teljesítményét is meg kell dicsérni, hiszen ezek a vállalatok biztosítják a megélhetését a magyar munkavállalók több, mint 65 százalékának. Épp ezért segíti a kkv szektor szereplőit egyre intenzívebben az EDC Debrecen Város- és Gazdaságfejlesztési Központ.
A polgármester úgy foglalta össze a gazdaságfejlesztési eredményeket, hogy Debrecen tartós és erős növekedési pályán halad és ez fogja jellemezni a következő évtizedet is. A munkahelyteremtő beruházásokért folytatott versenyben első helyen áll, tudott élni a lehetőségekkel.
„Nem tettünk mást, mint amit a ciklus elején vállaltunk. Megerősítettük a város gazdasági önállóságát”
– tette hozzá.
Közel duplájára nőtt az autóval közlekedők száma
A közlekedésfejlesztés kapcsán a polgármester kijelentette, közlekedési szempontból „kinőttük a várost”. Míg 1999-ben 54.736 autó után fizettek gépjárműadót a városban, 2019-ben pedig 97.577 jármű után adóztak, ami 80 százalékos emelkedés.
A polgármester ismertetése szerint 2014 és 2018 között 9,5 kilométer új utat építettek 1,7 milliárd forintból. 2016-ban a Fidesz-KDNP frakció kezdeményezésére eltörölték a lakossági hozzájárulást az útépítéseknél. Nagyfelületű aszfaltozást 24 és fél kilométer hosszban végeztek 1,7 milliárd forint értékben. A megnövekvő forgalom miatt 53 városi csomópontot alakítottak át. A legnagyobb vállalás a belvárosi két gyűjtőút egyirányúsítása volt 2017-ben.
Papp László hangsúlyozta, nem csupán a városban, de a városon kívül is jelentősen javultak a közlekedés feltételei. Elkészült az M35-ös autópálya Berettyóújfaluig, és hamarosan az M4-es autópálya a román határral is összeköti Debrecent. Megépült a déli elkerülő út, amely a 47-es főutat köti össze az M35-össel, így a délről érkező tranzitforgalom jelentős részét eltereli a városi főutakról.
Jelenleg is korszerűsítik a 471-es főutat, amely a városi szakaszon is megújulhat 2020 után. Részben a BMW-beruházás miatt bővül a 33-as főút, valamint új autópálya-csomópont épül Józsánál.
A debreceni repülőtér Magyarország második legforgalmasabb légikikötőjévé vált. Míg 2011-ben évente csak 18 ezer utas fordult meg ott, tavaly már 385 ezer.
Azzal, hogy a Wizz Air második bázisgépét is Debrecenbe telepítette, már 14 városba lehet menetrend szerinti járatokkal eljutni. A növekedésnek köszönhetően várhatóan már idén meghaladja a debreceni reptér forgalma a kassaiét, „így átvesszük az első helyet a régióban.”
A reptér fejlődésével pedig párhuzamosan lendületet vett a turizmus is.
Az elmúlt négy évben több mint 20 százalékkal nőtt a vendégéjszakák száma, 2018-ban a 400 ezres „álomhatárt” is átlépte Debrecen.
Egyre többen jönnek Izraelből, Oroszországból és Németországból is.
„Van azonban egy tervünk, aminek megvalósulására még várnunk kell: ez a Debreceni Főpályaudvar. A komplexum tervei 2013-ban készültek, akkor, amikor még nem is sejthettük, hogy rövid 5 év alatt megfordul velünk a világ és elmondhatjuk magunkról, hogy többek között a BMW is Debrecenben építi fel új európai gyárát” – mondta Papp László.
Emiatt a főpályaudvar eredeti terveit felül kell vizsgálni, és az új körülményeket is figyelembe véve megtervezni az intermodális csomópontot.
„Bár nekünk, debrecenieknek nem esett jól, de el kell ismerni, hogy racionális döntést hozott a kormány, amikor eldöntötte, hogy ebben a formában nem építi meg a pályaudvart, hanem újratervezi és a 2020-ban induló uniós fejlesztési ciklusban valósítja meg ezt a beruházást” – jelentette ki a polgármester.
A gazdasági fejlődés nemcsak a közlekedésben ad folyamatos feladatokat, hanem az oktatásban is – folytatta Papp László. Az oktatás fejlesztése a stratégia egyik legfontosabb eleme.
A Debreceni Szakképzési Centrumtól azt kérték, hogy a 2020-as évek közepére 30 százalékkal növelje diákjainak létszámát. Ezt azonban már most túlteljesítették: 2015 és 2018 között 31 százalékkal nőtt a tanulói létszám intézményeikben.
A Debreceni Egyetemen megindult a mérnökképzés fejlesztése, az egyetem sorra köti megállapodásait a Debrecenbe települő nemzetközi cégekkel, a debreceni önkormányzat pedig milliárdokat költ az iskolák és óvodák korszerűsítésére.
„Csatlakozva a kormány családpolitikai törekvéseihez három új bölcsődét és egy új óvoda építését tervezzük a megnövekedett igények kielégítésére” – jelentette be.
Emellett zajlik a Zenede rég várt felújítása, Pallagon pedig nyárra felépül a Debreceni Nemzetközi Iskola.
Számos olyan fejlesztést is megvalósítottak, melyek révén élhetőbb, komfortosabb lett a város; 2017 végén elkészült az új Dobozi kispiac a Fényes udvarban, egy évvel később pedig a Tócóskertben is új piacot adtak át.
Ebben az évben átfogó, 11 városrészt érintő Zöld város programot indítottak el, amelyben parkokat, játszótereket és sportpályákat újítanak fel több mint 6 milliárd forintból.
„Lakótelepeink felépítése óta nem költöttek annyit korszerűsítésre, mint amennyit most fogunk annak érdekében, hogy a gyermekeink, a családok és az idősebbek egyaránt jól érezzék magukat lakókörnyezetükben” – fogalmazott.
Ugyancsak rég várt fejlesztés a Nagyerdei strand teljes újjáépítése, mely őszre készül el.
„Alapelvünk, hogy az egységes városfejlesztés feltétele a gazdaság és a kultúra együttes fejlesztése. Debrecenben szinte minden hétvégén történik valami: fesztiválok, színházi előadások, koncertek, kiállítások várják a látogatókat” – hallhattuk a polgármestert.
A Modern Városok Program keretében kívül-belül megújítják a Csokonai Színházat, és már csak egyetlen döntés hiányzik a Román-Magyar Irányító Hatóság részéről, hogy valóban hozzá tudjanak kezdeni a Latinovits Színház befejezéséhez.
„Debrecen évszázados erejét annak is köszönheti, hogy lakóira mindig számíthattak azok, akik szükséget szenvedtek. Most sincs ez másként” – folytatta Papp László.
Az Új Főnix Terv részeként orvosi rendelőket újítottak fel és felépült a Család- és Gyermekjóléti Központ is.
Emellett új struktúrát hoztak létre a karitatív területen; a Debreceni Karitatív Testület húsz civil szervezet munkáját koordinálja, hogy az adományok eljussanak a rászorulókhoz.
A polgármester szerint virágzó vallási tevékenység és hitélet jellemzi Debrecent, egyházi iskolák indultak, a görögkatolikus egyház magyarországi központja Debrecen lett, megújították a Pásti utcai zsinagógát és az Árpád téri templomot is – sorolta.
„A város az Új Főnix Terv végrehajtásával elszántan halad céljai megvalósítása felé és nincs a városi életnek olyan területe, amelyen ne értünk volna el jelentős haladást. Debrecen újra fellépett a történelem főutcájára” – jelentette ki a város vezetője.
Duplájára nő a város költségvetése
A polgármester ezt követően a város anyagi helyzetéről és a 2019-es költségvetésről beszélt. Kiemelte, Debrecen erősödését mutatja, hogy folyamatosan nőnek az önkormányzat helyiadó- és azon belül az iparűzésiadó-bevételei. Négy év alatt 40 százalékkal nőttek a bevételek, úgy, hogy az újonnan beköltöző nagy nemzetközi cégek még el sem kezdték a termelést.
2019 rendkívüli év lesz, folytatta Papp László. Felidézte, hogy tavaly a költségvetés 87,4 milliárd forintos főösszegéről azt gondolták, hogy az a csúcs, de ebben nem lett igazuk.
Debrecen önkormányzata 2019-ben az előző évi keret kétszereséből 174,8 milliárd forintból gazdálkodik.
A büdzsét úgy állították össze, hogy minden területen biztosítsák az ágazatonként az előző évekhez viszonyított fejlődést, a béremelésekhez szükséges fedezetet, valamint a közösségi közlekedés támogatását. Emellett hatalmasat nőtt a beruházásokra fordítandó keret.
A 2019-es költségvetés révén minden ágazat – így a szociális, az oktatási, a kulturális és a sport ágazat is – nagyobb forrásból gazdálkodhat, mint az előző évben.
Az idei év legnagyobb értékű fejlesztései között a polgármester kiemelte a leendő BMW-gyárnak helyet adó Észak Nyugati Gazdasági Övezet fejlesztését, melyre közel 36 milliárd forintot fordítanak. Folytatódik a Déli Ipari Park kialakítása, kezdődik a Kishegyesi út és Köntösgátsor felújítása, valamint a Júliatelep fejlesztése.
A Kertségi Fejlesztési Programban utakra, járdákra több mint másfél milliárd forintot fordítanak saját forrásból, és végre kiépülhet az ivóvízhálózat Nagycserén és Halápon.
Az Új Főnix Tervet a Debrecen 2030 városfejlesztési stratégia követi majd, „amelynek vezérelve, hogy Debrecen, az eddigiekhez képest is egy lényegesen magasabb életminőséget biztosítson az itt élőknek és betöltse egy több milliós régió fővárosának szerepét. A D2030 átméretezi Debrecent, és egy új, magasabb és minőségibb szintet eredményez a város életében, annak minden területén” – fogalmazott.
A polgármester szerint Debrecen történelmi kötelessége, hogy felelősséget vállaljon az agglomerációja, térsége településeiért, azok fejlődéséért, ennek érdekében
egy hét múlva életre hívják a Debreceni Agglomeráció Fejlesztési Tanácsát.
„Minden döntésünk, tervünk mögött az áll, hogy jobbá tegyük azok életét, akiknek Debrecen az otthona. Sosem lesz persze olyan, hogy minden probléma meg van oldva, de azt akarjuk, hogy meg legyen oldva. Ezért építjük a várost, ezért növeljük a befolyását a régió ügyeiben. A cél az, hogy minden debreceni érezze a saját életében is, hogy sikeresek vagyunk, hogy jó Debrecenben élni, hogy jó itt gyereknek, diáknak, szülőnek, nagyszülőnek, lenni, jó itt dolgozni. Jó Debrecen közösségéhez tartozni és egy sikeres várost építeni! Mert együtt vagyunk Debrecen” – zárta az előadását Papp László.
A teljes előadást itt nézhetik meg:
