Látványterveken mutatjuk be a Magyar Természettudományi Múzeum debreceni gyűjteményi központját
Szerző: D2030 Közzétéve: 2026.02.02. 13:13 | Frissítve: 2026.02.02. 13:22
A kiállítótér tervpályázata már korábban lezárult, így 2026. január 30-án a gyűjteményi központra kiírt tervpályázat eredményét hirdették ki Debrecenben.
Mint az ismeretes, a Magyar Természettudományi Múzeum debreceni kiállítóépületre kiírt nemzetközi tervpályázat 2025 márciusában zárult le. Ennek nyertese a világhírű dán Bjarke Ingels Group (BIG) és a Vikár és Lukács Építész Stúdió Kft. közös pályaműve lett. A kiállítóépületet a Nagyerdőn, az egykori Loki-stadion helyén, az Oláh Gábor utcán építik majd fel.
Lesz azonban a Magyar Természettudományi Múzeumnak egy másik épülete is Debrecenben, ez a gyűjteményi központ, ami a város nyugati oldalán, az Egyetemi Innovációs Ipari Parkban kap majd helyet. Ezt azzal indokolták, hogy míg a Nagyerdőben létesülő kiállítóépület szoros kapcsolatot tart az emberi beavatkozástól mentes természeti környezettel, addig a gyűjteményi központ a Debreceni Egyetem tudományos ökoszisztémájába illeszkedik.
A 2026. január 30-i eredményhirdetésen bejelentették, hogy a gyűjteményi központ tervpályázatának nyertese a Sordo Madaleno Ltd., az Építész Stúdió Kft. és a Buro Happold Ltd. konzorciuma lett. Mint az értékelésben elhangzott, a tervükön az épület egyetlen, tömör, határozott téglalap alakú tömegként jelenik meg, racionális belső térszervezéssel és rétegezett, masszív homlokzattal, amely reflektál a régió geológiai adottságaira.
„A gyűjteményi központ Debrecen számára jóval több, mint egy háttérintézmény. Ez az a tudásbázis, amely a várost a magyar természettudomány egyik legfontosabb központjává emeli. A Debreceni Egyetem közelsége révén a kutatás, az oktatás és a múzeumi gyakorlat példátlan módon kapcsolódik össze folyamatos, mindennapi együttműködésben. Itt nemcsak őrizzük a nemzeti természeti örökséget, hanem aktívan segítjük is a jövő kutatóit, pedagógusait és szakembereit. Ez a központ hosszú távon Debrecen szellemi erejét növeli, és nemzetközi szinten is láthatóvá teszi a várost a tudomány térképén” – fogalmazott az eseményen Barcsa Lajos alpolgármester, a bíráló bizottság tagja.
A Magyar Természettudományi Múzeum gyűjteménye a Kárpát-medence legnagyobb természetrajzi és embertani kollekciója, amelyben több mint 11 millió természeti objektum található, köztük 360 ezer faj.
„A nemzet több mint 100 éve vár arra, hogy saját, önálló természettudományi múzeuma legyen, ahol elhelyezheti és a mai kor igényeinek megfelelően bemutathatja az egykor Gróf Széchényi Ferenc felesége, Festetics Julianna által 1803-ban adományozott kőzetgyűjteményre alapozott, mára 11 milliós tételszámú természettudományi gyűjteményt. Az új kiállítóépület és a kapcsolódó gyűjteményi központ az intézmény és a gyűjtemény igényeire szabott, az általa vállalt ismeretterjesztő és kutatási tevékenységet maximálisan támogató, a természeti környezettel harmonikus egységben működő egységet alkot” – emelte ki Bernert Zsolt, a Magyar Természettudományi Múzeum főigazgatója.
Az értékelés szerint a díjnyertes pályamű egyszerre vállalja a hatalmas értékkel bíró gyűjtemények iránti felelősséget és a dolgozók mindennapi komfortjának biztosítását, és meghatározza azt a környezetet, ahol a műtárgyak a lehető legmagasabb szintű szakmai figyelmet kaphatják. A zsűri kiemelte: a terv jól szolgálja a háttérintézmény funkcióját: a 43 négyzetmézeres gyűjteményi és kutatási központban a raktárak, laborok és digitalizáló műhelyek optimális térszervezése biztosítja a gyűjtemények hosszú távú megőrzését, a kutatások zavartalan működését és a nemzetközi tudományos együttműködések hatékony lebonyolítását. A tervezők külön figyelmet fordítottak a fenntarthatóságra, a biztonságra és a gyűjteményekhez kapcsolódó innovatív logisztikai megoldásokra, így a központ minden szempontból a Magyar Természettudományi Múzeum tudományos hátterét szolgálja.
„A kiállítóépület és a gyűjteményi központ elhelyezkedése a városon belül kettéválik: a látogatók számára a múzeum épülete a Nagyerdőben, a régi Loki-pálya területén helyezkedik el, így nemcsak könnyen megközelíthető, hanem páratlan természeti környezet veszi körül, míg a gyűjteményi központnak az egyetem ipari parkja ad majd otthont. A kiállító épület és a gyűjteményi központ szétválasztása nem újdonság, sokkal inkább nemzetközi trend” – hangsúlyozta Kun Ferenc, a múzeum debreceni épületegyüttesének megvalósításáért felelős Debreceni Infrastruktúra Fejlesztő Kft. (DIF Kft.) ügyvezetője.
A gyűjteményi munkák különálló helyszínen történő elvégzése azt is jelenti, hogy a gyűjtemény áthelyezése nem függ a kiállítóépület megnyitójától, így az előkészítő tevékenységek hatékonyabban tervezhetők.
