Az ipari övezet és Debrecen között már négy sávon haladhatunk 33-as főúton
Szerző: D2030.hu Közzétéve: 2023.11.10. 14:14 | Frissítve: 2023.11.10. 16:12
Két ütemben négysávosítják a 33-as főutat Debrecen és Látókép között, az első ütem átadóját pénteken tartották.
Mint arról korábban beszámoltunk, a 33-as főutat két ütemben négysávosítják Debrecen és Látókép között, az első ütem során a Debrecen határa és az Észak-nyugati Gazdasági Övezet közötti szakaszt bővítették.
A beruházást ma adták át. Az eseményen Papp László elmondta, a gazdaság és a közlekedés az elmúlt évek tükrében történelmi léptékű fejlődésen ment keresztül, és ennek messze nincs vége. A polgármestere aláhúzta, ez a két terület fejlődése kéz a kézben jár.
- A 33-as főút Debrecenből kivezető szakaszának fejlesztése egészen biztosan váratott volna magára, ha nem jön létre az Észak-nyugati Gazdasági Övezet, és azon belül Európa legmodernebb, korszakalkotó autógyára a BMW beruházásában
– mondta Papp László. Hozzátette: azok a fejlesztések, amelyek a városban zajlanak, jelentőségüket tekintve messze túlmutatnak Debrecen határain.
- Úgy épül Debrecenben a jövő, hogy egysdzerre tudjuk szolgálni az egész régió életét, és tesszük élhetőbbé, biztonságosabbá környezetünket, ez előfeltétele annak, hogy a keleti régió központja legyen a város.
Felidézte, 2016-ban úgy döntöttek, hogy új alapokra helyezik a közlekedést, ettől kezdődően egymást érik a fejlesztések a város minden területén, ehhez pedig Magyarország kormánya is hozzájárul.
- Ami eddig történt, tekinthetjük egyszerű bemelegítésnek. Az előttünk álló években még nagyobb volumenű közlekedési beruházások fognak megvalósulni, elindult ugyanis a keleti elkerülőút, a Vágóhíd utcai és Homokkerti felüljárók fejlesztésének előkészítése, 2024-ben a város öt, nagy forgalmú csomópontjának átépítése kezdődik meg, mint ahogy elindult a 35-ös főút 2x2 sávosítása, és a józsai északi elkerülőszakasz tervezése is – idézte fel a polgármester. Hozzátette: a 33-as főúton és város keleti részében is folytatják a munkát, a 471-es főút fejlesztését.
Papp László kijelentette, jó ütemben haladnak a Debrecen 2030 városstratégia által előirányzott fejlesztések. A polgármester hozzátette: a baloldal nem támogatta ezt a programot.
A polgármester arra is kitért, hogy egy debreceni innovációt egy nagy debreceni fejlesztésnél alkalmaztak először: ez az hidak kivitelezéséhez használható üveghab, amit a 33-as főút fejlesztésénél alkalmaztak.
Kósa Lajos kiemelte, a fejlesztéseket megtekintve kijelenthető az, hogy Debrecen az ország egyik ipari központja, a főváros után a legnagyobb helyi iparűzési adó bevétellel rendelkező város. A térség országgyűlési képviselője hangsúlyozta, büszke mindarra, ami a városban zajlik.
- Aki idejön, láthatja, hogy a BMW-gyár fejlesztése ütemterv szerint halad. Debrecenben minden fejlesztés a legszigorúbb környezetvédelmi előírások betartásával zajlik – húzta alá Kósa Lajos.
A beruházás bruttó 22,2 milliárd forintba került, állami forrásból finanszírozták. A második ütem – az ipari övezet és a Látóképi csárda közötti szakasz – is jól halad, várhatóan a jövő év elején azt a szakaszt is átadják.
Joó István, a Nemzeti Befektetési Ügynökség (HIPA) vezérigazgatója elmondta, a kormány és a HIPA számára kiemelt célkitűzés, hogy országszerte fejlett infrastruktúrával rendelkező, modern ipari parkok jöjjenek létre, amelyek képesek a csúcstechnológiát felvonultató befektetők befogadására.
- Kezdeményezésünkre tavaly óta mintegy 125, az ipari parkok fejlesztését szolgáló kormányhatározat és -döntés született több mint 800 milliárd forint értékben – ismertette a vezérigazgató. Arra is kitért, hogy
az Észak-nyugati Gazdasági Övezetben már 1000 milliárd forintnyi vállalati beruházás zajlik, „ezek a beruházások jelentik a magyar gazdaság fejlődésének stabil alapját, hiszen modern ipart és fejlett technológiákat hoznak hazánkba, s elősegítik a kkv-k fejlődését is”.
Bói Loránd, az Építési és Közlekedési Minisztérium közlekedésstratégiáért felelős helyettes államtitkára kiemelte: a magyar kormánynak már több mint 10 éve az a célja, hogy a hazai közúthálózat fejlődjön, európai színvonalúvá váljon.
- Ennek keretében sikerült elérni, hogy Magyarország vármegyei jogú városainak jelentős része egymással és a fővárossal gyorsforgalmi úthálózattal össze van kötve, és elértük az országhatárokat is gyorsforgalmi úthálózattal – húzta alá az államtitkár. Hozzátette: a tervek között szerepel a gyorsforgalmi úthálózat fennmaradó részeinek megvalósítása, és a mellékúthálózat fejlesztése is.
