Újragondolták a debreceni belső közlekedési folyosót a város keleti részén


Szerző: d2030.hu Közzétéve: 2024.02.21. 14:07 | Frissítve: 2024.02.21. 15:53

Sugárirányban, a Debrecen központja felé haladó főbb közlekedési útvonalakat tervezik összekötni úgy, hogy ne egy összefüggő folyosó jöjjön létre.


Közbeszerzésen keresi azt a céget Debrecen önkormányzata, mely elvégzi a tervezési munkát Debrecen keleti városrészének infrastrukturális fejlesztéséhez. A keleti városrészre tervezett beruházásokról tartott tájékoztatón Papp László kiemelte: Debrecen ezen része a következő időszakban abszolút a városfejlesztés fókuszában lesz.

Újragondolták a debreceni belső közlekedési folyosót a város keleti részén

A polgármester hozzátette, a cél az, hogy a keleti városrész jelenleg nem lakott zónái is normális debreceni életminőséget tudjanak biztosítani azoknak, akik majd a jövőben ezt a városrészt választják lakóhelyükként. Papp László már a költségvetés bemutatásakor is kiemelte, hogy az idei év legfontosabb fejlesztési területei a közlekedés és a vizes infrastruktúra – ezek pedig alapvetően jelentős részben a keleti városrészre koncentrálódnak.

Útfejlesztések

Elöljáróban Papp László rámutatott: az Építési és Közlekedési Minisztérium beruházásában valósul meg a lakóterületeket nem érintő, keleti külső elkerülő nagy körgyűrű kiépítése. Ez egy több mint 22 kilométeres útvonal, melynek a nyomvonalvizsgálata és a környezeti hatástanulmány elkészítése zajlik jelenleg – ez azonban nem része annak a programnak, melyeket Debrecen városa hajt majd végre.

A polgármester hangsúlyozta:

nem belső elkerülő gyűrűről van szó. Sugárirányban, a Debrecen központja felé haladó főbb közlekedési útvonalakat tervezik összekötni úgy, hogy ne egy összefüggő folyosó jöjjön létre, hanem az egyes lakóterületek és a fő közlekedési útvonalak közötti közlekedést tudják segíteni.

Az első szakasz a 4-es, a 471-es és a 48-as főutak közötti szakasz, amely a Júliatelepet kívülről, keletről elkerülve biztosítja majd az összeköttetést a három nagyforgalmú út között. A 471-es főút jelenlegi felújítási szakaszát egy sokkal bonyolultabb, különszintű vasúti kereszteződés kiépítése és a 471-es 2x2 sávosításának továbbépítése követi, ezért mire a második szakasz kivitelezése elkezdődik, a tervek szerint a 4-es – 471-es átkötésének kivitelezését állami vagy Top Pluszos forrás felhasználásával valósítanák meg mint egy elkerülő lehetőséget – a lakóterületeken kívül. Ez egy teljesen új út lenne a 4-es – 48-as főutak között, melynek megépítésével alternatív közlekedési lehetőséget biztosítanának a Debrecenbe keletről érkezők számára.

Papp László megjegyezte, a város közlekedésfejlesztési koncepciójában (SUMP) is kiemelték, hogy alternatív közlekedési folyosók létrehozása lehet a megoldás a város közlekedési kihívásaira.

A polgármester arról is beszélt, hogy a 48-as főútnál egy másik csomópont indul el a Diószegi és a Monostorpályi utak irányába, ennek a szakasznak pedig része a Csárda utca befejezése is. A Monostorpályi út – Diószegi út – 48-as főút közötti szakaszok összekötésével pedig a cél az, hogy az érintett lakóterületek számára biztosítsanak egy újabb alternatív közlekedési lehetőséget.

Az utolsó szakasz pedig a 47-es főútig tart majd, a Szeged utca részbeni érintésével, illetve egy új útszakasz kiépítésével.

- Ez az útvonal, ez a koncepció jelentős mértékben tudja majd segíteni a keleti városrészben élők közlekedésének lehetőségeit. Ez összességében egy 11,5 kilométer hosszú fejlesztést jelent, 2x1 forgalmi sávval, csapadékvíz-elvezetéssel, közvilágítás kiépítésével, 6 új országos közúti csomóponttal, melyből egy országos főutat és országos közforgalmú vasutat keresztező közúti híd lesz és további egy új vasúti keresztezés jellemzi majd ezt az útszakaszt – mondta Papp László.

Víziközmű-infrastruktúra fejlesztése

- Ez a beruházás, ez a tervezési program teszi lehetővé, hogy a keleti városrész jelenlegi zártkerti övezetei a fejlesztések befejezése után abszolút első osztályú lakóterületként csatlakozzanak be Debrecen lakóterületi részeibe – emelte ki a polgármester.

  • IX-es szennyvíz főgyűjtő vezeték-hálózat fejlesztése 30 kilométer hosszan, 27 átemelővel, északról, a 471-estől le a Déli Gazdasági Övezet érintésével a szennyvíztelepig: 1200 hektárnyi potenciális lakóterület kiszolgálását teszi lehetővé
  • Bánki szennyvízhálózat: 6,7 kilométer hosszú szakasz fejlesztése; 6,2 kilométernyi ivóvízhálózati fejlesztés
  • A IX-es főgyűjtő mentén ivóvzhálózat-fejlesztés: 18 kilométeres, keleti oldali ivóvíz-gerincvezeték, amely 1900 hektárnyi terület, majdani lakóterület kiszolgálására ad majd lehetőséget.

A tervezőnek 420 nap áll rendelkezésre ahhoz, hogy ezt a tervcsomagot elkészítse és része a fejlesztésnek a 4-es számú vízműtelep és vízbázis fejlesztése is,

mondta a polgármester.

Városon kívüli területek is profitálhatnak ebből, de az alábbi Debrecenen belüli területek kapcsolódnak be a városi közműhálózatba víz-szennyvíz oldalról: Sámsonkert debreceni része, a Bozzay-telep, Lencztelep, Pacz, Bajk András kert, Biczó István kert, Ungvári kert, rendezhetővé válik a Meggyes közműellátottsága, a Kondoroskert közműkiszolgálása, valamint a város belsőbb területein, a Vágóhíd utca barnamezős övezeteinek – az egykori húsipari és ahhoz kapcsolódó ipari részek – közműoldalról történő kiszolgálása, a Vágóhíd utcai egykori sporttelep kiszolgálása és Bánk víz és szennyvízellátása egyaránt.

Az Európai Unió Hivatalos Lapjában megjelent felhívásra március 19-ig jelentkezhetnek a cégek.

Tasó László, a térség országgyűlési képviselője úgy fogalmazott: ami Debrecenben történik, hatással van az agglomerációra, a vármegyére, a régióra, és Kelet-Magyarországra. Rámutatott:

ilyen horderejű beruházási csomag nem érte még fennállása óta Debrecent, a keleti részt tekintve.

A képviselő szerint elérkeztünk oda, hogy olyan versenyképes helyzet alakul így ki a keleti városrészen, amely Debrecen bármely részével összehasonlítható. Ez pedig az itt élők mellett a város egészének is sokat jelent majd, „hiszen egységes, erős Debrecent fog mutatni”.

Tasó László a 471-es főút fejlesztése kapcsán azt mondta: jól halad a négysávosítás, és ha pár hónapot csúszik is, „de 2024 végére el fog készülni”. Hozzátette, az aluljárót is tartalmazó hiányzó 1 kilométer tervezése év végére befejeződik, a kivitelezésre pedig forrást kell találni.

- Magyarország kormányánál megpróbálunk mindent elkövetni, hogy a hiányzó források meglegyenek. Fontos, hogy a 471-es főútnak az a hiányzó, jelentős, talán 16 milliárd nagyságrendű forrása, ami a záró 1000 méterhez szükséges, rendelkezésre álljon. Legutóbbi programozás szerint 2027 vége is lehet, de 2028 mindenképpen az az év, amikor elérhetünk a Kassai útig – mutatott rá.

Még több beruházás, még több türelmet igényel, de még nagyobb lesz az eredménye is – zárta beszédét az országgyűlési képviselő.