Megérkezett a Tisza vize Debrecenbe, elkészült a Civaqua első üteme
Szerző: d2030.hu Közzétéve: 2023.11.28. 12:20 | Frissítve: 2023.11.28. 15:30
Szinte napra pontosan húsz hónapja, hogy elindultak a munkagépek, s mostanra elkészült a Civaqua-program első üteme, ezzel megérkezett a Tisza vize Debrecenbe - jelentették be kedden
A Civaqua gondolata az 1970-es években született meg, így egy 50 éves álom vált valóra. Papp László polgármester a projektzáró rendezvényen történelminek nevezte a pillanatot. Felidézte, hogy 2017-ben a Belügyminisztériumban történt megbeszélésen sürgették a Civaqua elindítását, melyre akkor ígéretet is kaptak.
„Közös felelősségünk, hogy a gyermekeinkre jobb állapotban lévő világot hagyjunk, mint amilyet mi átvettünk. Debrecen az ország, és azt is mondhatjuk, hogy Európa legnagyobb erdősültséggel rendelkező városa, hatalmas zöldfelületekkel rendelkezik, melyek hosszú távú megóvása szempontjából rendkívül nagy jelentősége van annak, ami ezen beruházás keretében megtörtént” – hangsúlyozta.
Úgy fogalmazott, Debrecen lokálisan és globálisan is nagyon sokat tett és tesz a környezetünk megóvásáért, a fenntarthatóságért.
„Debrecen globálisan is tényezővé vált az elmúlt években, mert a 21. század egyik legnagyobb kihívása, a zöld energia és a zöld energia tárolása szempontjából meghatározóak lettünk”
– jelentette ki. A polgármester arról is beszélt, hogy időközben
már dolgoznak a Civaqua-program további ütemeinek tervezésén, melyek révén a Tisza vize eljut majd a Nagyerdőre és a Debrecen keleti oldalán fekvő jóléti tavakhoz is.
Hozzátette, fontos vállalásuk, hogy jóléti fejlesztésekkel egészítsék ki a környezetvédelmi és vízügyi programot, hogy a debreceniek igazán magukénak érezzék a Civaquát. Ezek a fejlesztések szerepelnek a csütörtökön a közgyűlés elé kerülő Fenntartható Városfejlesztési Stratégiában. Jóléti fejlesztéseket terveznek többek között a most kialakított Vezér úti tározónál, a Tócóvülgyben egy három hektáros területen a Tócó becsatornázásával és megduzzasztásával egy új vízterületet hoznának létre, s amikor a Vekeri- és a Fancsikai tavakat is eléri a Civaqua, ott is szeretnének ilyen fejlesztéseket megvalósítani.
Papp László beszélt arról is, hogy a Civaqua fenntartása energiaigényes, s egy kormánydöntés révén naperőműveket létesítenének ezen igény környezetbarát és takarékos ellátására.
Balázs Ákos környezetvédelmi ügyekért is felelős alpolgármester azt emelte ki, hogy Debrecent a tradíciók ápolása miatt őrvárosnak is nevezik, s a város „a természetvédelem őrvárosa” is. Kiemelte a Future of Debrecen mozgalmat, mely harminc környezetvédelmi program elindításában segédkezett, így például a véderdősítésben, a városi faültetési programban vagy a használt sütőolajat gyűjtő konténerek kihelyezésében.
A Civaquáról Balázs Ákos azt mondta, „az elődeink is nagyon szerették volna ezt a programot, s a gyermekeik, azaz mi is nagyon szerettük volna, és sikerült. A víz itt van, és semmi nem állít meg bennünket abban, hogy továbbra is nagyon sok zöld intézkedést hozzunk”.
Láng István, a beruházást megvalósító konzorcium egyik tagja, az Országos Vízügyi Főigazgatóság főigazgatója a Civaqua folytatásáról elmondta, a második, Nagyerdőig tartó ütemnek már engedélyezési tervei vannak, a harmadik ütemnek pedig a tanulmányterve készült el. Úgy véli, a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Programban lesznek források a Civaqua folytatásához.
Szegi Attila, a konzorcium másik tagja, a Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság képviseletében ismertette, a Civaqua-program első ütemében megépült a 15 kilométeres vízvezeték, a kiegyenlítő tározó, a Tócón vízvisszatartó műtárgyak létesültek, a Vezér utcánál pedig egy tározó. Fejlesztették a Hajdúhátsági Többcélú Vízgazdálkodási Rendszer Balmazújváros melletti szivattyútelepét, ahol egy új szivattyút is üzembe állítottak, mely az egész rendszer szíve; másodpercenként 1275 liter vizet képes megmozgatni.
A Civaqua-program első ütemét bruttó 16 milliárd forintból, uniós források felhasználásával valósították meg.
