Barcsa Lajos: 2014 óta több mint duplájára nőtt Debrecen iparűzési adóból származó bevétele


Szerző: d2030.hu Közzétéve: 2023.02.13. 16:23 | Frissítve: 2023.02.13. 17:37

Az alpolgármester a helyi adóbevételekről és az állami támogatásokról adott tájékoztatást.


Február 23-ai ülésén tárgyalja Debrecen város közgyűlése az idei költségvetésről szóló előterjesztést. A büdzsé fő számairól, prioritásairól és az idei feladatokról Papp László polgármester csütörtökön számolt be

A költségvetés mérlegfőösszege 181,69 milliárd forint, ez kicsit alacsonyabb a tavalyinál, ugyanakkor a betétlekötés finanszírozási előirányzatával együtt a mérlegfőösszeg megközelíti a 202 milliárd forintot.

A fókuszterületek pedig a gazdaságfejlesztés, a közlekedési infrastruktúra fejlesztése, a környezetvédelmi beruházások, illetve a a Gondoskodó Debrecen programban megvalósuló egészségvédelem. Ahogy Papp László jelezte, a város négy alpolgármestere sajtótájékoztatókon ismerteti a költségvetési tervezet hozzájuk tartozó részterületeit.

Elsőként Barcsa Lajos alpolgármester tartott tájékoztatót hétfőn a BMW Group gyárának helyszínén.

Fotók: Kandert Szabolcs

Az alpolgármester azzal magyarázta a helyszínválasztást, hogy a BMW-gyár egy olyan emblematikus fejlesztés, amely az elmúlt évek gazdaságfejlesztési lépéseit nagyon jól szimbolizálja. Kiemelte, két épület már a tervek szerint nyárra elkészül, s a debreceniek is láthatják majd az eredményeket a gazdaságfejlesztésben.

Nőtt a város adóbevétele

Barcsa Lajos a költségvetéssel kapcsolatban a helyi adóbevételekre, ezek alakulására az elmúlt években, illetve a beruházási főösszeg elemeire tért ki. Elmondta, a beruházások jelentős összeget, több mint 52 milliárd forintot képviselnek.

A helyi adóbevételek alakulásával kapcsolatban Barcsa Lajos 2014-es adatokat hasonlított össze az idei tervekkel. Építményadó 2014-ben 2,5 milliárd forint volt, idén 3,1 milliárd forintra tervezték be. Iparűzési adó 2014-ben 10,7 milliárd forint volt, most 24 milliárd forinttal számolnak, idegenforgalmi adó tekintetében pedig 2014-ben 80 millió forint volt, most pedig 130 millió forintot terveztek be.

– 2014-hez képest 2,5-szeres adóbevétellel számol a város költségvetése, az mondhatom, hogy az elmúlt évek tervei és az azt követő tényadatok alapján megalapozottan.

A legszignifikánsabb az iparűzésiadó-bevétel, jelentős a növekedés. Tavaly a kis- és középvállalkozóknak adott 1 százalékos támogatás miatt 3-3,5 milliárd forint maradt a kkv-knál a kormány döntése alapján – mutatott rá Barcsa Lajos. Idén, a koronavírus lecsengésével már ezzel tervez a város költségvetése, bár tavaly a kormány kompenzálta a várost a kiesés miatt.

Az állami támogatásokkal kapcsolatban kifejtette, Debrecenben 25,4 milliárd forintos a szaldó, ennyivel többet kap a város az államtól, mint amennyit befizet.

– Sokszor hangzik el a kritika, hogy miért nő a szolidaritási hozzájárulásunk, erre ez egy jó válasz. Hiába nő a szolidaritási hozzájárulás, amelyet az önkormányzat fizet be a központi költségvetés részére, a beruházási és a normatív jellegű támogatások évről évre növekednek az önkormányzat irányába, és ez a szaldót minden évben javítja.

Különböző feladatokra kap a város normatív jellegű támogatást: köznevelési feladatok támogatására 4,9 milliárd forintot, szociális gyermekétkeztetési és gyermekjóléti feladatokra több mint 5 milliárd forintot, kulturális feladatok támogatására 1,8 milliárd forintot, illetve működési célú költségvetési támogatásra 6,3 milliárd forintot.

– Ebből ki szeretném emelni, hogy rezsinövekményre 3,2 milliárd forintot, valamint a minimálbér emelkedése miatt is kapunk 1,3 milliárd forintot – fogalmazott Barcsa Lajos.

Ezen kívül vannak még a beruházási, fejlesztési támogatások: ide tartoznak a TOP-források, de a Debreceni Nemzetközi Repülőtér fejlesztésére 1,5 milliárd forint támogatást kap a város, a Csokonai Színház felújítására 2 milliárd forintot, a Déli Gazdasági Övezet fejlesztésére pedig 250 millió forintot kap az önkormányzat.

Ezen felül a Civaqua-programra 700 millió forint, a postakerti bölcsődére RNF forrásból 316 millió forint érkezik be.

Karbonsemleges gazdasági övezetekről készül tanulmány

Barcsa Lajos a beruházásokról elmondta: a gazdaságfejlesztésen van továbbra is a hangsúly.

– Jelentős iparűzésiadó-bevételt könyvelhetünk már el idén is, s ahogy befejezik a folyamatban lévő beruházásokat, s elindul a termelés, úgy egyre több bevétel fog érkezni a városba. Akár többszörösére is emelkedhet az elkövetkezendő években – mutatott rá. Ezt a bevételt városfejlesztési elképzelésekre fordítják majd.

A BMW Group készülő gyára az Északnyugati Gazdasági Övezetben

A gazdaságfejlesztés legnagyobb részét az Északnyugati Gazdasági Övezet fejlesztése határozza meg az idei költségvetésben: erre 11 milliárd forintot, míg a Déli Gazdasági Övezetre 8,5 milliárd forintot terveztek be. Tavaly a kormány arról döntött, hogy a déli ipari parkban több mint 100 milliárd forintos nagyságrendben áramhálózati fejlesztéseket kell végrehajtani. Ennek közbeszerzési eljárását a napokban zárják le. Folyamatban van a csapadékvíz-elvezetésnek, illetve az ivóvízhálózat fejlesztésének a tervezése, valamint folynak a gázhálózattal kapcsolatos fejlesztések is.

Az Északnyugati Gazdasági Övezetben zajlik a józsai bekötőút kivitelezése, ennek a projektnek a része egy kerékpárút kiépítése is. A nagymacsi bekötőúttal a nagymacsiak autópálya-összeköttetést is kapnak, valamint bekapcsolódnak a városi kerékpárút-hálózatba.

Idén szeretnék elindítani a beszállítói park fejlesztését is, hiszen a BMW beszállítói szeretnének gazdasági területet vásárolni az önkormányzattól. 1,6 milliárd forinttal terveznek a hálózat kialakítására.

Barcsa Lajos hangsúlyozta, a 33-as főút állami beruházásban valósul meg az önkormányzat közreműködésével. A 33-as kétszer kétsávosításának két szakasza van: az egyik az autópályától a BMW-ig, a másik a BMW-től a látóképi leágazásig tart.

Kiemelkedő elem még a panelprogram 500 millió forint értékben. Illetve készítenek még egy karbonsemleges ipari parkos tanulmányt is 106 millió forintból, a tanulmány összeállítása már folyamatban van. Ezzel szeretnék a két nagy ipari parkba települő azon cégek munkáját, amelyek a karbonsemlegességet tűzték ki célul.

Idén is részei a költségvetésnek az aszfaltozások és az intézményi fejlesztések

A közlekedésfejlesztés tekintetében az alpolgármester kiemelte a Sas utcai mélygarázst, de ide tartozik a repülőtér fejlesztése, kidolgoztak egy városi közlekedési modellt is, valamint új utcákat is szeretnének majd leaszfaltozni, továbbá nagyfelületű aszfaltozásra is jut majd a városi költségvetésből. Ezekről majd Balázs Ákos alpolgármester számol be.

Az intézményi fejlesztésekkel kapcsolatban: a postakerti bölcsődének a fejlesztését várhatóan idén befejezik, a Hétszínvirág óvoda energetikai korszerűsítése is folyamatban van, valamint a Régi Városháza energetikai korszerűsítése szintén a költségvetés része, s ezen is dolgoznak éppen. Az epreskerti tornaterem beruházása is ide tartozik.

Az óvodák tekintetében az alpolgármester rámutatott: tavaly 5,36 milliárd volt a kiadás, idén pedig 6,1 milliárd forint.

Barcsa Lajos úgy fogalmazott: fontos, hogy ne legyen óvodapedagógushiány a városban, emiatt nemcsak lakásokkal támogatják, hanem a bérezésükre is igyekeznek odafigyelni. Őket is érinti a pedagógusok megemelt szakmai ágazati pótléka, de több mint 1100 óvodai dolgozó számára bruttó 70 ezer forint/hó cafeteria juttatást adnak. Az óvodák nem pedagógus dolgozóinak bérét 15 százalékkal emelik meg idén.

Barcsa Lajos arról is beszélt, hogy az elmúlt években leginkább a Településfejlesztési Operatív Programból (TOP) tudott építkezni a város. Az uniós támogatás összege 43,9 milliárd forint volt.

Az alpolgármester kitért a kerékpárút-fejlesztésekre is.

– 2014-ben 80 kilométer kerékpárút létezett Debrecenben, idén viszont már 108 kilométerrel rendelkezik a város. Ez a fejlesztés szinte minden városrészt érintett. Idén is vannak még befejező munkák: a már említett józsai, de hivatalosan nem zártuk még le a belvárosi kerékpárúr-hálózat bővítését sem – mondta.

A Debreceni Sportcentrum idén 1,245 milliárd forintból gazdálkodhat, ebből 45 millió versenysport támogatást kap majd a cég. A nonprofit szektorban, így a Sportcentrumnál is 15 százalékos alapbéremelésről döntött a városvezetés, ezzel szeretnék megtartani a nonprofit társaságoknál dolgozókat.

Sportcélú támogatásokra 1,715 milliárd forintot fordítanak. Ide tartozik a kiemelt sportszervezetek támogatása: a DVSC Labdarúgó Akadémia, a DVSC Kézilabda Akadémia, a DEAC, Cívis Póló Vízilabda Sportegyesület stb. Sportrendezvények, diáksportesemények támogatására is szánnak az összegből. A költségvetés tartalmazza a Békessy Béla sportösztöndíjat 17 millió forint értékben.

Az EDC Debrecenről az alpolgármester azt mondta, hogy bár ők is nonprofit szervezet, minden forint busásan megtérül, amit ők kapnak. 335 millió forintot kapnak idén, s egy új feladatot is: egy nemzetközi irodát kell kialakítaniuk. Ez a külföldieknek segít majd eligazodni, hogy milyen szolgáltatások érhetőek el Debrecenben.

A Debreceni Vagyonkezelő Zrt. tekintetében is fontos szerepet játszik a rezsiköltségek növekedése, emiatt csak olyan fejlesztéseket tudnak majd a cégek végrehajtani, amelyek egy éven belül megtérülnek, energetikai beruházások. Emellett a költségvetésbe tartozik a DKV veszteségi támogatása 10,5 milliárd forint értékben, ebből kifizetés 5,123 milliárd forint lesz, ezenkívül pedig a tócóvölgyi ingatlanfejlesztés alapjául szolgáló területeket biztosítják veszteségkompenzációként.